Népszabadság Zrt.

A Liszt Ferenc életét bemutató nagy sikerű sorozat 8 DVD-n jelenik meg, javított képpel és hanggal.

1. Az üstökös évében született

A doborjáni számadó juhász, Liszt Ádám az első családjában, aki bár magyarul nem tud, nevét mégis magyarosan írja. Feleségével együtt hamar felfigyelnek 1811-ben született véznácska kisfiuk zenei tehetségére, és kezdetben az apa próbálkozik zongorára oktatni a kis Ferencet, ám hamarosan belátja, hogy a gyereknek sokkal mélyebb ismeretekre kell szert tennie, mint amit ő valaha is képes lenne adni neki. Mindenüket eladva Bécsbe költöznek, ahol a nagyszerű mesterek keze alatt formálódó fiúcska sorra elragadtatja koncertjeinek közönségét. Még a zordon Beethoven is felfigyel tehetségére…

2. Korának betege

A fiára igen büszke és azt mindenben támogató apa az európai művészet fellegvárába, Párizsba viszi fiát − ahol bár a Conservatoire növendéke osztrák származása miatt nem lehet, a főúri szalonok falai között a kamaszodó Liszt mégis óriási lelkesedést kelt virtuóz zongorajátékával. Apja sajnos korán meghal, s halálos ágyán egy valamire figyelmezteti szeretett fiát: óva inti őt a női nemtől. Félelme bebizonyosodik; Ferenc beleszeret egyik tanítványába, egy gróf leányába, aki azonban csakis hozzá illő rangú úrhoz mehet feleségül − s ez így is lesz. Liszt mély depresszióba esik, aminek csak a forradalom lángja vet véget.

3. Hogyan alakul a művész?

1830-at írunk. Liszt Ferenc életét döntő hatások érik, amik későbbi sorsát is meghatározzák. Párizsban a fogékony lelkű ifjú megismerkedhet korának döntő hatású irodalmi, filozófiai és nem utolsósorban zenei irányzataival, valamint azok képviselőivel. Az új irányzatok iránt elkötelezett művészekkel kötött barátsága új távlatokat nyit művészi fejlődése előtt. Népszerűsége töretlen: az előkelő zenei szalonokban ugyanolyan kitörő lelkesedéssel fogadják, mint kamaszkorában − élete azonban nem csak e téren alakul: a nők rajonganak érte, s megismerkedik igaz szerelmével is…

4. A náluk hatalmasabb isten

Marie D’Agoult grófné Liszt kedvéért elhagyja családját, vállalva ezzel az arisztokraták általi kitaszítottságot. Svájci száműzetésük alatt a zeneszerző-pedagógus Liszt Ferenc boldog életet él, ám élettársa visszavágyik a nyüzsgő Franciaországba − de hamar be kell látnia, hogy ezt a kettejük közötti kapcsolat miatt nem tehetik meg. Szerelmük azonban töretlen, s boldogan élvezhetik ennek gyümölcsét is: hamarosan megszületik első kislányuk. E botrányos élet azonban kudarcok sorozatát hozza az érzékeny művész számára…

5. Gályarabok

1837 nyarán Liszt és Marie boldog heteket tölt Franciaországban, George Sand meghívására. Rövidesen megszületik második kislányuk is, Cosima ― ám Liszt szerelmét és a gyerekeket hátrahagyva Milánóban, Velencében, majd Bécsben koncertezik. A távollét alatt a két igen eltérő gondolkodásmódú ember, Liszt és Marie kapcsolata megromlik, míg végül útjaik elválnak. Ezt a szakítást kihasználva a művész Magyarországra indul, a nagy pesti árvíz károsultjainak megsegítésére.

6. Van-e hangod a beteg hazának…

Liszt 1839 decemberében Magyarországon minden addiginál nagyobb sikert arat koncertjein. Megismerkedik a reformkor nagy egyéniségeivel: Széchenyivel, Batthiányval. Erkel Ferenc segédlete mellett magyar zenét hallgat, mely a Rákóczi induló megírására ihleti. Jótékonykodásban sem fukarkodik: koncertet ad a Magyar Színház és Konzervatórium javára, de pofonok is érik: műveit cenzúrázzák, és nemesi rangjának odaítélését is halogatják. Ezek arra késztetik, hogy visszautazzon Bécsbe.

Forgatókönyv: Maróti Lajos
Dramaturg: Lehel Judit
Díszlet: Duba László
Vágó: Szécsényi Ferencné
Operatőr: Kende János
Gyártásvezető: Müller György
Rendezte: Szinetár Miklós
Főszereplők: Sinkó László, Venczel Vera, Bolba Tamás, Simon Béla, Hegedűs D. Géza, Darvas Iván, Kun Vilmos, Láng József és még sokan mások

Műszaki paraméterek